|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cioba, Florin 2007. augusztus 23.Mintegy 200 roma és 150 magyar volt részese annak az összetűzésnek, amely augusztus 21-ről 22-re virradóra robbant ki a Brassó megyei Apáca községben, miután egy csapat roma nemzetiségű személyt lucerna-lopáson értek. A rendőrség szerint egyikük megütötte a közösségi rendőrt, aki megpróbált közbelépni a konfliktusban. Ekkor a magyar lakók botokkal, vasvillákkal és kövekkel felfegyverkezve kivonultak az utcára. Az összecsapás során, amíg a rendőr- és csendőrcsapatok kiértek, három személy könnyen megsérült, és négy ház ablakait betörték. A Brassó megyei hatóságok közös ülésen eldöntötték: 25 fős faluőrséget állítanak fel a községben, amelyben magyarok, roma személyek és rendőrök egyaránt helyet kapnak. Florin Cioba, a romák önjelölt királya nyugalomra intette az apácai romákat, és arról biztosította őket, hogy a verekedés kirobbantásáért felelős személyek a törvény előtt fognak felelni. /Önbíráskodás Apácán? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Apáca határában járőröző csősz öt roma nemzetiségű férfit állított meg, akik egy fűvel megrakott szekérrel a romák által lakott része felé tartottak. A szekéren ülők egyike egy bottal megütötte az egyik csőszt. A vérző fejű férfi elpanaszolta a helybelieknek, hogy mi történt, és arra buzdította őket, hogy ezt nem hagyhatják annyiban. Percek alatt kaszákkal, vasvillákkal, fejszékkel és botokkal felfegyverkezve elindultak a „romanegyed” felé. Hasonlóképpen szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve várták a magyarokat a romák. „Ezt már nem lehetett tovább tűrni! Elegünk volt a cigányokból, hogy folyton lopnak, és senki sem fogja el őket. Ha más nem tett semmit, teszünk majd mi” – mondja indulatosan egy férfi az összecsapás után. „Fel akarták gyújtani a házainkat! Jöttek benzines üvegekkel, kaszával, villával, és ütöttek! Mi persze védtük otthonunkat, dobáltuk őket kövekkel, sikerült is többeknek betörni a fejét” – emlékezett vissza az egyik roma. Borzos Aurel a verekedés kirobbantója, aki először ütött, nem ismeretlen a rendőröknek, ellene folyt már bűnvádi eljárás. „Nem kell feltétlenül etnikai színezetet adni a dolognak, egy bűncselekmény gyanúja miatt a tulajdonosok önkényesen védték meg a tulajdonukat” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára. Jelezte: létrejött az orvosláshoz a tulajdonosok és a romák közös bizottsága. /Mihály László: Romaellenes magyar parasztfelkelés Apácán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Cristian David belügyminisztert, hogy hozzon “drasztikus intézkedéseket” az Apácán történt konfliktus ügyében. “Megengedhetetlen, hogy Romániában egyesek dolgozzanak, mások lopjanak és a rendfenntartó erők csak akkor lépjenek közbe, amikor már kirobbant a konfliktus, és nem dolgoznak annak megelőzésén” – mondta Tariceanu. Apáca községnek 3200 lakosa van, közülük fele roma nemzetiségű. /A kormányfő közbeszól. = Nyugati Jelen (Arad), 2007. aug. 23./2011. március 17.Irodalmak közötti párbeszédNagyvárad – Dr. Farkas Jenő marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő irodalomtörténész két kötetét mutatták be szerda délután a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárban. Szerda délután a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárban mutatták be Dr. Farkas Jenő irodalomtörténész, egyetemi oktató, a budapesti Palmart Könyvkiadó igazgatója A Drakula és a vámpírok, valamint a Vígjátéktól az avantgárdig című kötetét. Tavaszi Hajnal, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki kifejtette, hogy egy olyan személyt üdvözölhetünk a meghívott személyébe, aki sokat tett a román és a magyar kultúra ésirodalom egymáshoz közelítése érdekében. A marosvásárhelyi születésű közíró a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanít román irodalmat. Vígjátéktól az avantgárdig című tanulmánykötetének sajátos eredetisége, hogy a román irodalomtörténetét illetve a román-magyar irodalmi kapcsolatokat három – román, magyar és francia – szemszögből vizsgálja: Alecsandri vígjátékait például a XIX. század-közepi francia-román kapcsolatok szemszögéből, míg Eminescu publicisztikáját a XIX. sz. második felének román-magyar kapcsolatai tükrében. Vámpirmítosz, nyelvtankönyv A Drakula és a vámpírok című kötet a napjainkban igen nagy népszerűségnek örvendő vámpírmítoszokat, illetve Vlad Ţepes alakját vizsgálja meg a szerző hiteles forrásokra támaszkodva. A két kötetet Dr. Florin Cioban, a Nagyváradi Állami Egyetem oktatója is méltatta, aki arra világított rá, hogy a közművelődésben jelen levő román-magyar etnikai ellentéteket is áthatja a politika, úgy a 19. század végén, mint napjainkban. A szerzőelmondta, hogy olyan témák foglalkoztatják, melyekkel a történetírók, irodalomtörténészek nem foglalkoznak. Azt is megtudhattuk, hogy jelenleg román nyelvtankönyveket szerkeszt magyar anyanyelvűek számára. „Aki megtanulja a másik nyelvét, az közelebb kerül a másik nép lelkiségéhez” – mondta Farkas Jenő. Mészáros Tímea, erdon.ro lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
